Beköszöntött a nyár, a kikapcsolódás és a feltöltődés ideje, azonban a kertünkről ilyenkor sem feledkezhetünk meg: a nyár az egyik legszínpompásabb időszak, azonban hogy ez így is maradjon, a növényeknek gondos ápolásra van szükségük.

Árnyék

Amennyiben növényeink igényik, esetleg eleve az árnyékos helyet kedvelik, árnyékoló szövet használata lehet a megoldás.  Ez megvédi őket a direkt napfénytől, ugyanakkor az árnyékolás mértékét is szabályozhatjuk. Az erre alkalmas anyagok (pl. Rascher hálók) eltérő árnyékolási faktorral kerülnek forgalomba, így mi magunk választhatjuk ki a növényünk igényeinek ismeretében, hogy melyik a legmegfelelőbb.

Öntözés

A kezdő hobbikertészek is tudják, hogy a locsolásra a legideálisabbak a hajnali órák - ezt mi is csak megerősíthetjük. Amellett, hogy így nem kell a perzselődés veszélyével számolnunk, a csigatámadás is visszafogható, illetve a gombás támadások is mérsékelhetőek.
Továbbá a növények mellett gondoljunk magunkra is: nekünk is sokkal kellemesebb a hűvös, korai órákban a kertben serénykedni, mint később.

Kánikulában egy második, esti öntözésre is szükség lehet, ilyenkor elsősorban a kézi öntözést javasoljuk, mert így minden egyes növény állapotát ellenőrizhetjük, illetve pontosan szabályozhatjuk a folyadék utánpótlását.
Általános szabály, de ekkorra is érvényes, hogy a gyors, nagy mennyiségű öntözéstől jobb tartózkodni. A cél az, hogy a növény gyökeréhez jusson el a víz, nem pedig a talaj átáztatása.

Talajtakarás

Elsősorban a sekélyen gyökerező növények vannak kitéve a hő okozta veszélynek, különösen száraz, esetleg repedezett talaj esetén. A károk megelőzése érdekében alkalmazzunk fényvisszaverő mulcsot, amely több funkciót is betölt, egyrészt csökkenti a párolgást, másrészt véd a közvetlen napsugárzástól.
A legköltséghatékonyabb módszer az, ha a frissen kaszált füvet pár napig a talajfelszínen szétteregetve hagyjuk kiszáradni, majd amikor világosbarnává változik, kiváló talajtakaró lesz. Akár forgácsot is teríthetünk a cserjék köré, de azzal számolnunk kell, hogy sok esetben gyomosíthat a benne maradt gyommagvak miatt.

Sokunknak okoz fejtörést, hogy a heteken át virágzó tulipánjainkkal, nárciszainkkal, mennyei illatú jácintjainkkal mit is kezdjünk elvirágzásuk után. Íme néhány tipp, hogy jövőre is csodaszép tavaszi növényeink lehessenek.

Hogyan is kezdjünk hozzá?

Ha azt látjuk, hogy kezd a virág elnyílni, száradni és sárgulni, semmiképp ne vágjuk le a szárról, várjuk meg, amíg az összes levél teljesen elsárgul és elszárad. Ez azért fontos, mert akkor az összes tápanyag visszahúzódik a hagymába és ezáltal jövő tavasszal a hagyma kellő tápanyagot és nedvességet tud biztosítani az újravirágzáshoz.

Hogyan tovább?

Ha már elszáradt a növény, akkor óvatosan szedjük le az elszáradt részeket, majd csomagoljuk újságpapírba és tegyük száraz helyre. Ősszel vegyük elő a gondosan elcsomagolt hagymáinkat és ültessük el őket cserépbe vagy a kertünkbe.

A cserépbe ültetett hagymákat hagyjuk hűvös, de világos helyen. Ilyenkor nem igényel sűrű öntözést, mivel a hagyma kellő mennyiségű folyadékot raktároz. A kertbe ültetett hagymáknak elég a tavaszi frissítő zápor. Gondoskodhatunk még minimális tápoldatról is, ezáltal még erősebb lesz a hagymánk és garantáltan virágzással fogja meghálálni a törődést.

Tavaszra pedig újra gyönyörködhetünk kedvenc tavaszi virágainkban.

Mennyivel könnyebb és kellemesebb úgy indítani a napot, ha a reggeli kávénkat vagy teánkat a napsütésben és saját virágaink között fogyasztjuk el.

A beborult téli időszak után újra alkalmunk nyílik kertünk felélesztésére, mely nagyszerű lehetőség, hogy a mindennapi városi zűrzavarból kikapcsolódjunk. Végre süt a nap, ültessünk virágot! Mielőtt bármibe belekezdenénk fontos, hogy összeállítsunk egy haditervet.

Gondoljuk át, hogy mely területeket szeretnénk virággal beborítani. Amennyiben nagy területtel rendelkezünk, akár gyümölcsfákban (alma, birs, cseresznye, kajszi, körte, meggy, naspolya, őszibarack, szilva) is gondolkozhatunk, amely nem csak a terméséért hasznos, hanem lombja a későbbi nyári vakító napsugarak elől is menedéket biztosít. Ugye emlékszünk arra, mikor gyerekkorunkban az almafa alatt vészeltük át a déli hőséget?

Ha nincs nagy területünk, akkor sem kell kétségbe esnünk, legyen szó egy kis kertről vagy egy aprócska teraszról, így is van lehetőségünk otthonunkba varázsolni a természetet.

Ezt megtehetjük egynyári növények ültetésével, mint például a petúnia, lobélia, begónia, fukszia, büdöske, gyűszűvirág, bacopa vagy akár a nyári vinca is, de elkezdhetjük a fűszernövények (izsópfű, levélpetrezselyem, majoranna) ültetését is, mely igazán hasznos lehet a konyhában.

Tervezzünk!
A terület feltérképezése után, tervezzük meg, hogy mely részekre milyen növényeket szeretnénk ültetni. Fontos, hogy ne csak tetszésünk szerint tegyük, hanem járjunk utána, hogy a választott növényeink milyen feltételek révén tudják teljes pompájukat megmutatni.

Miután elkészült a terv, induljunk el a legígéretesebb növények levadászására. Amennyiben tanácstalanok vagyunk a kertészeti áruházakban az eladóktól kérhetünk segítséget.

A legtöbb növényfaj olyan, akár az ember, a számára nehéz körülmények között is megél, de az igazi formáját és szépségét csak a saját terepén mutatja meg.

Az egyszerű virágföldek képesek a legtöbb növényfaj számára szükséges minimumot megadni, a legszebb virágokhoz és legfinomabb gyümölcsökhöz azonban nélkülözhetetlen a megfelelő föld. Árudáink éppen ezért rendkívül széles, az itthon kapható növények mindegyikének megfelelő választékkal várják Önt!

Tudta-e, hogy a jó termőföld jó befektetés is egyben?

A jó termőföld egy növénynek olyan, mint a minőségi kozmetikum az Ön bőrének. Növényei gyorsabban és szebbre nőnek, ha a számukra szükséges tápanyagokban bővelkedő földbe kerülnek. A megfelelő termőföld kiválasztásánál nagyon fontos a föld kémhatása, tömöttsége, a benne található tápanyagok összetétele, mennyisége, felvehetősége és ezek aránya. Az egyszerű, sok esetben virágföldnek sem alkalmas termőtalajon növényei nem fognak megfelelően fejlődni, egyes fajok, mint a pálmák, a citrusfélék vagy a bonsai-ok pedig egészen különleges igényekkel rendelkeznek.

A kémhatás minden növény túlélésének a kulcsa

A kertészetekben ma A, B és C osztályú földeket különböztetünk meg annak érdekében, hogy minden növény a megfelelő kémhatású talajba kerüljön.

A rododendronfélék, a ciklámenek, az áfonyafajok és a hortenziák kedvencei az A osztályú, savanyú és mészmentes földek. Néhány páfrányfaj is ilyen talajt keres magának.  Nagyon fontos, hogy a mészmentes talajt igénylő növények ne kerüljenek más osztályú földbe, mert ez könnyen a kipusztulásukat is okozhatja.

A legtöbb szobanövény, muskátliféle és balkonnövény viszont a C-vel jelölt lúgos kémhatású, meszes talajban érzi otthonosan magát. A kettő közt nagyjából félúton helyezkedik el az általános vagy semleges talajt jelölő B típusú föld, amelybe a fenti két csoporthoz nem sorolható növények tartoznak.

A termőföldek ABC-je mellett fontos tudnia, hogy vannak olyan speciális földkeverékek is, amelyek a növények egyes életszakaszaihoz lettek elkészítve. Ilyenek például a palántaföldek, melyek gyorsan és könnyen felvehető tápanyagokat tartalmaznak a gyors és biztos csírázáshoz.

Az általunk árusított földtípusok:
Általános virágföld - Bonsai föld - Citrus föld - Fűszernövény föld - Kaktusz föld - Levéldísznövény föld - Muskátli és balkonnövény föld - Natúr Tőzeg - Orchidea föld - Örökzöld föld - Palánta föld - Rhododendron föld - Rózsa föld - Virágzó szobanövény föld - Tőzegkocka

Üzleteinkben szakértőink szívesen segítenek Önnek a legmegfelelőbb földkeverék kiválasztásában. Árudáink speciális földkeverékeket is forgalmaznak az éghajlatunkon nem őshonos fajok, így az orchidea, a citrusfélék, a pálmák vagy a bonsai-ok számára. Térjen be hozzánk és tegyük együtt szebbé kertjét!

• A tavasszal virágzó hagymásokat augusztus végétől október végéig ültessük el.
• A talajt az ültetési mélységnek megfelelően lazítsuk fel, majd keverjünk bele humusztrágyát. 
• Pangó vizes területre ne ültessünk hagymásokat, mert könnyen kirothadnak.
• Használhatunk ültetőkosarat, vagy készíthetünk külön ültetőlyukakat is.
• Fontos a helyes távolság megválasztása, hogy elegendő hely maradjon majd a növények fejlődésére.:
• a kisméretű hagymákat, gumókat 5-8 cm-re,
• a nagyobbakat, mint pl. a tulipánhagyma, 10-15 centiméterre tegyük egymástól.
• Az ültetési mélység, a hagymák, gumók átmérőjének közel a háromszorosa. 
• Csak egészséges hagymát, gumót ültessünk el, ne legyenek fonnyadtak, kiszáradtak, sérültek. A külső burkon semmilyen fertőzésre utaló folt ne legyen. 
• Hogy szép legyen a hatás, ne egyesével telepítsük a virághagymákat, alakítsunk inkább kisebb csoportokat 5-10 hagymából.

Mióta vágyik egy kiskertre? Valósítsa meg, hiszen számtalan megoldás és érv szól mellette.

Legyen szó teraszról vagy kiskertről, konyhakert kialakítására számtalan lehetőség van. Odafigyelés, szakszerű gondozás és akár már nyár elejétől élvezhetjük konyhakertünk terméseit.

A könnyebb hozzájutás mellett azért is jó, ha magunk termesszük kedvenc zöldségeinket, gyümölcseinket vagy fűszernövényeinket, mert így pontosan tudjuk, hogy mi kerül az asztalunkra.

Ha nagyobb földterületünk van, akkor pontosabban tudunk igazodni a termeszteni kívánt zöldség vagy gyümölcs igényeihez. Akkor se keseredjünk el, ha kisebb területtel rendelkezünk. Ebben az esetben praktikus ládákba, dézsákba, de akár befőttes üvegekbe is ültetni, melyeket a balkonunkon gond nélkül tárolhatunk. Fontos, hogy napfényes és az utcai szennyeződéstől a lehető legjobban védett helyet válasszunk.

A zöldség- és gyümölcsfélék, fűszernövények az emberi táplálkozásban elengedhetetlenek, hiszen nem csak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, értékes tápanyagokkal látnak el bennünket. Fogyasztásuk számtalan módon lehetséges akár nyersen, akár sütve, főzve, párolva, önmagukban vagy ezek kombinálásával, így sokféle elkészítési módot kínálnak.

Zamatosak és jótékonyan hatnak az ember szervezetére, legfőképpen az antioxidáns tartalmuk miatt, mely a szervezet védekezőképességét támogatja. Minden zöldség-, gyümölcs- és fűszernövénynek megvan a maga pozitív tulajdonsága. Így érdemes egy-két növényt kiemelni, melyeknek az otthoni tartása sem igényel különösebb szakértelmet.

Zöldségfélék:

Paradicsom: Rendkívül magas antioxidáns tartalmú zöldség, kiemelkedően jó káliumforrás.

Paprika: A legfontosabb C-vitamin forrásunk, de a flavonoid tartalma sem elhanyagolható.

Káposztafélék (fejes káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, bimbóskel, brokkoli, kínai kel, leveles kel): Rendkívül magas B1-, B2- és C-vitamint, niacint, folsavat, E- és K-vitamint tartalmaznak.

Salátafélék (fejes saláta, kötözősaláta, metélősaláta, sóska, kaporzöld, endívia, galambbegy vagy madársaláta, spenót, rebarbara): A salátafélékben az E- és K-vitamin, a karotinoid vegyületek, a klorofill, a folsav, valamint a biotin a meghatározó jelentőségű összetevő.

Tökfélék: Elsősorban a B1-, B2- és C-vitamin, valamint a folsav, kálium és magnézium forrásai.

Gyümölcsök:

A legtöbb kiskertben nem szokás a termesztésük, de a gyümölcsök tartása mellett is sok érv szól.

Bogyós gyümölcsök (szőlő, málna, eper, ribizli, köszméte, szeder, josta, áfonya, szedermálna) A legjelentősebb flavonoidforrások.

Gyümölcsfák (alma, birsalma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva, cseresznye, meggy, mandula, naspolya, gesztenye, dió, datolyaszilva): Mindegyikük jelentős A-, B- és C-vitamin forrás, kalciumot, nátriumot, foszfort, valamint egyes típusok szelént is tartalmaznak.

Fűszernövények:

Konyhánk leggyakoribb fűszernövényei: a bazsalikom, az oregánó, a kakukkfű, a zsálya, a citromfű, a curry, a lestyán, a tárkony, a levendula, a menta, a borsikafű, a kömény, a metélőhagyma, az articsóka és a chili paprika. Ezek mindegyike gond nélkül tartható bármely konyhai kiskertben, lakásban, teraszon.

Az ételeinknek csodás ízharmóniát biztosítanak a frissen felhasznált fűszernövények, és áldásos hatásaik szintén egészségmegőrző tulajdonsággal bírnak. Jótékony hatással vannak a véráramlásra, antibakteriális tulajdonságuk sem elhanyagolható, ezen felül gyulladáscsökkentők, egyes típusok pedig csökkentik a koleszterinszintet, de számos egyéb pozitív tulajdonságot felsorolhatnánk még.

Összegzésként bátran próbáljuk ki a házilag termesztést, hiszen minden érv emellett szól, az egészségünk pedig a legnagyobb kincsünk és ehhez a megoldást a természet adja.

A konténeres növények fagymentes időben bármikor ültethetőek. Néhány jó tanács az ültetésükhöz:

1. Konténeres növények ültetése előtti napon ajánlatos alaposan meglocsolni a növényeket, hogy ne legyen száraz a földlabdájuk.
2. Közel kétszer akkora ültető gödröt ássunk, mint amekkora konténerben volt a növény.
3. A gödör aljára tegyünk éret szerves trágyát, majd erre kerüljön a tápanyag dús termőföld. A talajlakó kártevők ellen szórjunk bele talajfertőtlenítő szert.
4. A növényt ültessük olyan mélyre, amilyen mélyen az eredetileg az edényben volt.
5. Lapátoljuk rá a földet, majd a gyökerekre vigyázva tömörítsük.
6. Ezt követően alaposan öntözzük meg a földet.
7. A növények környékén a talajt takarjuk fenyőkéreggel, faaprítékkal,
   ezzel  akadályozva  a gyomosodást.

A függőkosarakba, erkélyládákba ültetett egynyári- és balkonnövények tápanyagellátása és öntözése a nyár legfontosabb feladata. Öntözéskor alapelv, hogy ne hagyjuk kiszáradni a növények földjét, nagy melegben akár naponta kétszer is adjunk nekik vizet. A balkon növények nagy lombot és sok virágot nevelnek, tápanyag igényesek. Ültetéskor keverhetünk a talajba hosszú hatástartamú (hat hónapos) műtrágyát vagy hetenként tápoldatozzunk. Az egynyári növények általában sekélyen gyökeresednek, ezért fontos, hogy a kertbe kiültetett egynyáriakat is öntözzük. Ha tartósan szomjaznak, akkor kevesebb virágbimbó képződik, idővel pedig el is pusztulhatnak a növények. Öntözéskor áztassuk át a talaj felső, gyökerekkel átszőtt rétegét. Ritkábban, de akkor alaposan öntözzünk, azt is inkább az esti órákban. A virágokat, virágbimbókat lehetőleg ne érje a víz. Telepítés előtt szervestrágyával javítsuk a talaj tápanyagtartalmát vagy később használjunk komplex műtrágyát, gyorsan felszívódó lombtrágyát. A virágágyás sorközeit tartsuk gyommentesen. (Ehhez kérje az áruda szakképzett munkatársainak segítségét!) A szeptemberben megfelelően előkészített ültetőgödör talaja az októberi telepítésig kellően leülepszik.

A földlabdás és a szabadgyökerű díszfákat október végétől telepíthetjük egészen addig, amíg a föld le nem fagy. A fák számára legalább 100x100x80 centiméteres ültetőgödröt ássunk ki, a talaj felső, humuszos rétegét rakjuk külön az alsóbbaktól. A gödör aljára tegyünk szervestrágyát, majd kerüljön rá a külön tett humuszos talajból annyi, hogy a telepítendő fa a gödörben olyan mélyen legyen, ahogy eredetileg a faiskolában volt. Ennek nyomát megtaláljuk a törzsön. A fák földlabdája felül zsineggel rögzített jutazsákkal fedett, ami a nagyobb méretű fáknál még dróthálóval is megerősített. A jutazsák az ültetést követően néhány hónapon belül szétesik, a drótháló pedig körülbelül két év múlva. Ezért ültetéskor egyiket se vegyük le, ültetéskor védik a gyökérlabda épségét. A fa számára a szélmozgásokkal szemben támaszt nyújt a kikarózás, ezért ne felejtkezzünk el róla. A karó mindig a szélirányba kerüljön. A fa méretétől függően egy, kettő vagy három, jól rögzített karót helyezzünk a törzs köré. Az utcára telepített fáknál mindig ajánlatos a három karó használata. A fa földlabdája mellett mindig tömörítsük a földet, és alaposan öntözzük meg úgy, hogy a földlabda átnedvesedjen. Utcafásításnál gyakran alkalmazzák a gégecsöves öntözést, ami a vizet közvetlenül a gyökérzónába juttatja.

A gyümölcsfák októberi telepítéséhez már szeptember elején készüljünk elő. Ássunk ki egy közel 100 x 100 cm oldalhosszúságú ültetőgödröt, melynek mélysége legalább 60-70 cm legyen. A rosszabb minőségű altalajt a gödör kiásásakor ne keverjük össze a felsőbb, humuszos rétegekkel, azokat egymástól mindig külön helyezzük el a felszínen. Egy-egy gödörbe 5-10 kilogramm érett szervestrágyát szórjunk. Visszatöltéskor a magasabb humusztartalmú, sötétebb színű feltalaj kerüljön a gödör aljára, majd töltsük be talajszintig a gödröt. A cserebogár pajorokat és egyéb, a gyökereket veszélyeztető talajlakó kártevőket szedegessük ki, esetleg keverjünk talajfertőtlenítő szert a talaj felső rétegeibe.